|
 Vendég: 19
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Magányom csendjében dédelgetem illatod,
S érzem, ahogy fényed ölelve átragyog.
Varázsod nem vakít, hiányod nem vadít,
De féltelek, mert végre megláttam lelkedet.
Köszönöm az életet, amit megéltem veled,
Köszönöm a perceket, amik veled tűntek el.
Fájdalmam csendjében felébredt a végtelen,
S az értelem élettel telve ünnepel,
Hisz megéltem, amit megélsz,
Megértem, amit az élet veled tanít.
Szeretet ragyog át, ahogy tetteid nyomán
Apró magvai csíráznak, s a világ
Szárnyait bontja körülöttem,
S bennem, veled a szerelemben.
Szeretet ragyog át veled, s a kínokat megélve
Szüntelen szépséged örök csodája altat el. |
|
|
- augusztus 01 2012 07:53:55
Csodás! "Szeretet ragyog át veled...
......felébredt a végtelen"
Nagyon tetszett a versed, gratulálok: Dellamama  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 30. csütörtök,
Judit, Xénia napja van.
Holnap Oszkár napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
