|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Már rég csak éles szilánkok maradtak
A megfagyott vérrel szívem helyén.
Eltűntetni képtelen voltam, mert hozzáérve
Újabb sebet hasítottam rongyos emlékeimben
S tovább csordult, ömlött a fájó vörös érzelem.
Amiért túl őszintén szerettem súlyosan
Kellett bűnhődnöm, de a var beforrt.
Így lassan megtanultam nem hinni a végtelent,
Az ígéretet. Élni a holnapnak, tudom már mit jelent
Élvezni ami csendes, nyugodt, ami monoton.
És heges talppal megtanultam járni az üvegdarabokon. |
|
|
- augusztus 28 2012 05:37:35
Szép gondolatok!
Szeretettel gratulálok!
Évi. |
- augusztus 28 2012 06:27:56
Csodálatosan írtad, szeretettel gratulálok: Dellamama
Az utolsó sora a versednek egy elszánt és minden nehézséget leküzdő emberkére vall.  |
- augusztus 28 2012 14:17:45
Köszönöm Évi, köszönöm Dellamama =) |
- augusztus 28 2012 21:43:27
Hűha...  |
- augusztus 30 2012 14:37:13
Fekete erek közt túrkálva, valóság mögött bújkálva
Létezik mindig egy világ ahol nincsenek sebek
Az emberek soha nem hagynak heget
Viszont gyengít. Ezért óvatosan időzzetek ott |
- szeptember 03 2012 01:05:11
Kifejező, szomorú írás.. |
- december 25 2012 01:36:49
Nagyon köszönöm Marina,Heaven, Robert P Clown!
(Robert, bocsáss meg nekem, én ezidáig azt hittem prózaíró vagy=) |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 31. péntek,
Oszkár napja van.
Holnap Boglárka napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
