Szeret? társ nélkül mit ér az ember?
Holmi homokos kietlen lakatlan partvidéket, hol nincs élet?
És ha van, ki szeret, minden rendben lesz?
Egyik helyzet sem jobb a másiknál.
Viszont a magány egy id? után a várába zár
Onnan nem enged ki soha többé már.
Bár a várajtajának ?rz?je a szív.
Látszik a lakaton, hogy feszegette már valaki,
Azonban egy kis id? múltán mivel nem volt képes kinyitni,
Hagyta az egészet veszni hagyni.
Magára maradt a szív bús?rként, ki az észre vigyázna,
Csak hogy inkább ? vigyázna saját magára!
Sosem árt az óvatosság,
Ellenben a szív csalhatatlan, s olykor-olykor vadul dobban.
