Napkorong

ÉLETERŐ 1.

Emberlelkek sorakoznak,
Készülődve várakoznak,
Világra jönnek a Földre,
Szüleiknek örömére.

Most van épp a csomagolás,
Mindenkinek jó elosztás,
Ki nagyot kap, épp, hogy bírja,
Van, ki honát visszasírja.

Angyalkezek segítenek,
Nagy útra felkészítenek,
Sírva-ríva búcsúzkodnak,
Megszületnek! Megnyugszanak!

Minden gyermek nekilendül,
Életerő, csak úgy feszül,
Szeretik és babusgatják,
Közben felnőtt! Már azt látják!

Látszik, ki mily erőt hozott,
Volt, ki rögtön eltávozott,
Élhetnek több évtizedig,
Sőt, a végső határokig.

Ha a kapott idő lejár,
Az emberre új élet vár,
Elfáradva, lehanyatlik,
Minden pillanatban botlik.

Földi segítség kellene!
Egyedül bízhat Istenben,
Közeleg a megváltása,
Repül, Angyalok karjába!

Budapest, 2012. január 11.

ÉLETERŐ 2.

Várva-várják, megszületik,
Szeretik és kényeztetik,
Szent feladat, nevelésük,
És a fontos küldetésük.

Tanulni és tanítani,
Parancsokat betartani!
Istent szeresd a szívedből,
Lelkedből, és az elmédből!

Embertársad, mint magadat,
Ne felejtsd e tanultakat!
Ha ezt be tudjuk tartani,
Mennyei kapu, nyílik ki!

Életerő, mikor csökken,
Őszi évszak télbe szökken,
Kezd az ember készülődni,
Életével, számot vetni.

Borús, szürkék a nappalok,
Napi munkái nem nagyok,
Elrepült a lelkesedés,
Az ideje mindig kevés.

Bizonytalan gyávasága,
Nem nyílik rá, a világra,
Az álmai elfakulnak,
Vágyai, föld felé húznak.

Elfogy benne minden erő,
Napfény sem jön többé elő!
Remény és test, elszáradnak,
Végül, pedig elhamvadnak!

Budapest, 2012. január 11.

Hozzászólások

Dellamama - szeptember 09 2012 15:38:24
Mind-két versed nagyon tetszik!
Az örök körforgása a léleknek, a feladatot teljesíteni kell, ha nehéz vagy könnyű. Mindannyian azért érkeztünk a Földre, hogy tanuljunk. Van aki még csak ovis, de olyanok is élnek közöttünk akik mér a főiskolát járják.
Gratulálok: Maria