|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Nem érzem már a régi vágyakat:
ha szép nő lép be, fejem arra fordul,
de látványára már csak nyálam csordul,
minden más forrás régen elapadt.
Vékonyan fog már tollamnak hegye,
s bár gyakran írnék, tintám is csorog csak,
ám kortársak közt nincs helye panasznak,
ha rám kacsintva kérdezik, megy-e.
Irigyelnek, ha elmondom nekik:
nincs semmi baj a tájékon, pedig
urológust még nem látogatok.
Büszke vagyok és érthető az ok:
a vízháztartás szépen működik.
Más csak megye, én kontinens vagyok! |
|
|
- november 26 2012 10:13:04
Nem vagy egyedül de ettől még az élet szép Gratulálok Lajos |
- november 26 2012 15:57:18
Vannak még örömök az életben... |
- november 26 2012 18:25:14
Én azt mondanám van aki bevallja, van aki nem. A 60 körüli férfiak küzdenek ilyen problémákkal. Fel a fejjel, a vers jó! |
- november 26 2012 18:45:30
tipikus szonett téma, vagy mégsem
Még jó, hogy valami azért működik.
Szeretettel Joli |
- november 26 2012 19:09:11
Kedves Lajos, Irénke: Köszönöm a kedves biztató szavakat. Egyetértek, de a szituációt finomítja néhány alábbi reagálásom tartalma. |
- november 26 2012 19:10:55
Kedves "esprit": Férfi vagyok és 60 körüli, de nem szükségszerűen rólam szól ez a szerepvers. Aki pedig (majd) felismeri a probléma mibenlétét, annak azt is be kell látnia, hogy meglehetősen hiábavaló küzdeni ellene. Köszönöm az elismerő véleményt! |
- november 26 2012 19:13:46
Kedves Jolán: Érteni vélem az iróniát és egyetértek: ez bizony messze nem tipikus szonett-téma. Reméltem, hogy a tartalom és a forma közötti éles ellentmondás ad valami pluszt. Remélem továbbá, hogy a záró sor nem sikerült túlságosan rejtélyesre... |
- november 26 2012 20:15:31
Szeretem a "gondos" verseket. Ez is az, hiszen a szonettforma kritériumainak tökéletesen megfelel. Szépek a rímek is.
A tartalom, "kiragyog" a szonettformából, de éppen ez volt a cél, gondolom, hogy ünneplőbe öltöztesd, a legegyszerűbb "hétköznapi"dolgokat.
Az egészséges, jó humorú önirónia, nagyon szimpatikussá teszi az egész verset.
Szerencséd az, hogy az utolsó sorban az "én" helyett még nem indokolt, a kissé kellemetlen "in" szócska!
Örömmel időztem a versednél, most is.
Szeretettel:Zsike |
- november 26 2012 22:47:11
Kedves Zsike: Én meg szeretem a célratörő, tartalmas, a lényeget meglátó és láttató észrevételeket. Az egyik ilyen - ahogy nem sokkal korábban már írtam - az, hogy meglehetős ellentét van a nagyon hétköznapi, már-már "övön aluli" téma és a valóban ünnepélyes szonett-forma között. Ez persze szándékos választás a részemről, talán ad némi feszültséget.
A másik éles szemű (vagy érzékeny fülű) észrevételed - a záró sor kettős nyelvi játékának felfedezése - talán még fontosabb a számomra, mert azt támasztja alá, hogy néha sikerül az olvasóval azonos hullámhosszra kerülni. Vallom ugyanis, hogy a versírásba belefér a játék, és hát persze mi mással, mint a szöveg alkotóelemével: a szóval. |
- november 27 2012 08:27:09
Kedves Ross!
Érdeklődve olvastam a hozzászólásokat, nagyrészt én is úgy éreztem, hogy bár hétköznapi, úgymond magánügy a téma amit szonettedben leírtál, én nem tartom " agg-ályosnak" Ráadásul nagyon tetszik!
Gratulálok: Maria  |
- november 27 2012 09:37:49
Kedves Maria: Köszönöm a látogatásodat és örülök a kedves szavaidnak. Igazad van, hiszen ha jobban belegondolunk, választott főhősöm megverselt önvallomására egy adott életszakasz többé-kevésbé természetes velejárója adott alkalmat. A cím, amelyre szintén utalsz, talán kicsit "túljátszott", de meg kell ismételnem: a szavak szerintem nem kiáltványokba, nem törvénytervezetekbe, nem csöpögő bestseller leányregényekbe valók, hanem játszadozásra. Különösen akkor, ha egy ennyire gazdag, hajlékony, [i]a játszásban is a kezünkre játszó[/i] anyanyelv jutott nekünk. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 21. kedd,
Dániel napja van.
Holnap Magdolna napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
