|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,229
|
|
Már nem múlik el úgy pillanat,
hogy arcodat magam elé ne idézzem.
S mindig új meg új vágy virrad,
hogy testedet magamon érezzem.
Kimondom, mert oly mámorító,
Eldúdolom, mert fájóan boldogító,
szívembe beletemetkeztél,
s nem mozdulsz el onnan...
Hosszú útról érkeztél,
s mégsem tudom honnan...
Régóta bennem élsz,
de én nem akartam elhinni,
Régóta játszol velem,
s én el akartam feledni...
De győzött ezernyi vágy,
mely egyre csak kínoz,
s egyre jobban fáj,
ahogy a lelkemen masíroz.
Szeretlek, s nem küzdhetek ellene,
mert élve öl meg a vágy,
hogy nem lehetek Veled. |
|
|
- december 17 2012 20:47:44
Kedves albatrosz!
Gyönyörűséges versedhez gratulálok!
Szeretettel: Vali.   |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 27. kedd,
Szabina napja van.
Holnap Simon napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
