Pillangó élvezd még,
a múló élet csupa édesség,
szorgosan a mát s még itt a holnap,
repkedőn sietve: mámorosan
mert a lét szűkre szabott
A simogatóan szelíd csendes napon
Érzed,csak egy tavasz adatott
Lepke törékeny szépséged illanó hímpora,
Ha az északi szél nyomul zordan,
ha súlyossá válik, a csábító szárnyruha kopva,
Elvész világod nyomtalanul, mint lábnyomom a porhóban
