Elmosta a havat, a mennyei eső,
földre hullván minden szívet beragyogni jő.
Könnyed lágy neszével, tündöklik a harmat,
zajtalan, csendesen, új utakra ballag.
Halovány égképen, szürkülő égbolton,
felsejlik a hóvirág, tavaszt váró módon.
Minden csengő tél muzsika, hatalmas álomban,
várja a kincseit, nyíló koszorúban.
hzsike - január 16 2013 13:37:04
Bizony, lassan már a tavaszról kell a verseinket írni, úgy rohan az idő. Szeretettel olvastam ezt is kedves Zsolesz.
Zsike
Zsolesz25 - január 16 2013 13:44:18
Kedveseim! Örültem, ma is pezsdítő hozzászólásaitoknak....
Zsolesz
100szorszep - január 16 2013 13:49:36
A várakozás és vágyakozás jön át
a verseden! Jó hangulatot áraszt! kata
Zsolesz25 - január 16 2013 16:59:15
Nagyon köszönöm, hogy újra itt vagy Kata! Te is pótolhatatlan vagy, mint a többiek
Zsolesz25 - január 16 2013 17:06:01
Hullj eső, nyílj virág, ránk már csak tavasz vár!
http://www.youtube.com/watch?v=NT9mH-xWmYE
szomorufuz - január 17 2013 19:04:37
Kedves Zsolesz!
Nálunk is elmosta a havat az eső - pedig olyan szép volt.
Hamarosan itt az ideje a téltemető kedves kis virág ébredésének.
Szép versedhez gratulálok - Szeretetel - Szfűz
Nagyon szép versedhez gratulálok! Három nappal ezelőtt még én is azt hittem, hogy tavaszodik! Kimentünk férjemmel a szőlőhegyre, olvadt a hó, folyt a víz az úton a dombról lefelé. Mondtam is, hogy a hóvirágok már biztosan készülnek kibújni!
De most olyan nagy hó esett, hogy biztosan nem látunk egyhamar hóvirágot!
