|
 Vendég: 19
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
A tiszaörvényi Tiszató.
Csodálatos alföldi táj.
A folyó fodrozó vízében
megannyi veszély és báj.
Üdűlök, kirándulók
mesés paradicsoma.
Szelidnek látszó,
örvénylő vizében
néha arat a halál.
Kanyaroddal karjaidba zársz.
Hűs vizedben fürdik egy lány.
Úgy úszik, mint egy sellő..
A habok őt hozzák felé.
Mikor lenézett a hídról,
a hoszú gyaloglás után
a naplemente fényében
integet felé a sellő lány.
A túlsó partról még kiáltott
átúszni itt nagy merészség.
Inkább csónakkal gyere át,
meglátod minden jó vár rád.
A folyóban megmosta arcát,
Az örvénnyel megvívta harcát.
Kikászálódott holtfáradtan
Ahol segítő kézzel fogadta
Testét símogatta,
Lelkét gyógyította.
Mikor rájuk vírradt a reggel
Marasztalta szép szavakkal.
Most mennem kell Kedvesem
sok dolgom még elintézetlen.
De soha nem felejtette el
a magával ragadó örvényt.
Sok-sok év múlva ismét arra járt
mindenütt kereste, de rá nem talált.
talán elköltözött a Tündérországba.
most Őt is gyötri kínzó honvágya. |
|
|
- március 22 2013 06:48:47
Kedves István!
Jártam azon a csodálatos tiszai tájon. Engem nem az örvény, hanem a szépsége ragadott meg.
gratulálok versedhez: Maria  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 23. péntek,
Köztárs. napja, Gyöngyi napja van.
Holnap Salamon napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
