|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,229
|
|
Radnai István:
LÁBNYOMOK A HÓBAN
homály erdőkből lihegő vadak
agancsos fejjel mind elé szalad
puska riad a szétömlő fényre
álom volt s benépesült a bozót
kérges hóágyon lapul a lényeg
eszét veszejti fújtat a tudat
ma vérszegény a reggel
létszárnyú madársereggel
rétek szántók nyiladoznak
magasles alól kutyaugatás
nyelvünkre forradt szavakkal
kékült fagyban végzet paroláz
megszédülhetünk lángja helyben maraszt
a hangos nappal meghúz kakast-ravaszt
(Bíbor Kata verséhez)
|
|
|
- április 21 2013 20:58:44
Kedves Rapista!
Remekül érzékeltetted versed mondanivalóját, nagyon tetszett.
Gratulálok!
Szeretettel: Vali.  |
- április 21 2013 21:26:55
Szuper a versed! |
- április 22 2013 14:18:33
Kedves István!
Nagyon szépen fogalmaztad meg a téli erdei vadászatot. Ha sok agancsos kerül puskavégre, akkor némelyiknek bizony álom marad a bozót benépesítése. Aztán jönnek a madarak, melyeket szájukban hoznak az agarak. Szinte látom magam előtt a hóra sorba kifektetett vadat, melyek előtt levett kalappal tisztelegnek a vadászok.
Én magam nem díjazom ezt a látványt, ha rajtam múlna a bozót nagyon benépesedhetne!
Szeretettel olvastalak: Zsuzsa
|
- április 22 2013 20:29:05
...puska riad...végzet paroláz
Érzékletes ...bár én az Életet szeretem. |
- április 23 2013 06:44:29
Kedves István!
Remek, remélem Kata is olvassa!
 |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 26. hétfő,
Dömötör napja van.
Holnap Szabina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
