gyongyszem555 - május 05 2013 05:19:22
Kedves Emese!
Én fájdalmat és szomorúságot vélek felfedezni versed mondanivalójában és csalódottságot, reménytelenséget. Lehet, hogy nem így van, de nekem ezt mondja a versed! Szeretettel gratulálok!
Évi
gyongyszem555 - május 05 2013 05:21:16
Ja, és azt, hogy a bohócok bizony gyakran sírnak, de az álarc eltakarja a fájdalmakat a kívülálló számára, csak ő zokog csendben az álarc mögött.
"Hittem, hogy szemed általút a fénybe
melyben majd egyszer még én is szép leszek
de maradtam csak álmodozó bohóc"
mse - május 05 2013 08:56:53
köszönöm,hogy olvastátok
pircsi47 - május 05 2013 14:50:13
msém!
Remekül megírt versedhez szeretettel gratulálok!
Ezen a téren kezet foghatunk, mert én is sokszor bohócnak éreztem magam, de ha fáj is, elmúlt! Ölellek: Pircsi
/Lehet, hogy csak hazudom magamnak!/
lazarhzs - május 08 2013 20:33:43
S arcunkat mosolyba takarjuk...
