Szép álmom volt az éjjel.
s könnybe lábadt szemmel
ébredtem fel.
Rég volt ilyen érzés, amit
átéltem, nem is tudom mikor
már nem emlékszem.
Egy angyal karjai közt voltam,
nem volt hiány csókokban és
bókban.
Símogatta arcom, mint lágy
szellõ gyengéden,
vigyázzta az álmom, nehogy
bánat érjen.
Hisz a nappalok sírva telnek,
lassan múlnak a fájó órák, percek.
Könyörtelen hozzám az élet,
lelkem boldogsága semmivé lett.
Pihenj csak súgta halkan, kedvesen,
S ez az Angyal, te voltál Kedvesem.
mullerildiko - január 29 2008 22:26:35
Azért még vannak az életben szép percek, mint ez nekem. Üdv: Ildi
Babian - január 30 2008 15:57:02
Huuu! ezt nagyon eltaláltad! Szeretettel Babian
kormi37 - január 31 2008 06:30:23
Szia Taygeta!!Gyönyörû lett a versed, nagyon szépen sorokba rendezted. Maradjon meg az álmod és azt kívánom váltsd valóra, és soha ne engedd el azt az angyalt aki melled van vagy lesz!! Sok szeretettel: Kormi
