|
 Vendég: 47
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Már régóta ülök itt,
S csendes zamatát ízlelem a létnek.
Levelek rezdülései táncolnak,
S a fák, önmagukba veszve,
Csodás alkonyt hoznak a földre.
Szél repíti dalát az élet
megszentelt valósága felé,
S az árnyékok játéka
összeforrt bűvöletté válik.
A kövek alatt is látom dalát a létnek.
Már nem kérdem miért, hisz tudom,
A fény puszta léte érheti csak önmagát utol.
Látom, ahogy felőrli béklyóit a halálba vetett hitem,
S már régóta ülök itt. |
|
|
- július 01 2013 08:11:09
Amíg az embernek vannak céljai - kötelességei, szerettei, szerelme -addig a lét minden percének örülni kell. Ehhez nyújt nap mint nap segítséget a Nap fénye, a remény sugara, hiszen az élet olyan szép tud lenni és akarni kell élni, létezni!
"A kövek alatt is látom dalát a létnek."
Szeretettel gratulálok szép versedhez kedves Zsuzsika!
Évi  |
- július 01 2013 16:29:59
Gyönyörű |
- július 01 2013 21:38:55
Kedves Zsolt!
Már régóta figyeled, érzékeled a változást a létben...Szépek a természeti képeid, nagyon szeretem a fény-árnyék játékos varázsát, örömmel időztem veled...Az élet szép, egy mosoly is bearanyozza a mindennapokat...a remény a szívben örökké él...
Gratulálok versedhez, remekül megírtad!
Szeretettel: Vali. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 31. péntek,
Oszkár napja van.
Holnap Boglárka napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
