|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Ernyedtre kókad az eperfa lombja
fullasztó hőségben esőre vágy.
Sárguló fűben bágyadt hangyabolyra
lágyan hullajtja szirmait egy virág.
Tűzforró aszfaltszőnyeg nyúlik, ragad
fulladozva piheg a kőrengeteg
csörgő levelek sírnak lábam alatt
zörög a kukorica, búza földre pereg
A túlfűtött űrben moccan a szél,
a bénult tér már hullámzik, remeg,
Felperzselt, száraz föld esőt remél
előttem futnak izzó gyöngyszemek.
Végtelen kékségben fehér piheszál,
még hangtalan villan a messzeség,
Fent az égen talán fecske száll,
lassan kúszik a sötét, de messze még.
Majd óriás villanás tölti be az eget,
vízfüggöny árad a bágyadt tájra.
Zengő égszakadás töri meg a csendet
enyhülést hoz a lángoló nyárra.
Budapest, 2013.08.21 |
|
|
- augusztus 25 2013 12:59:45
Itt is szeretettel olvastam versedet, kedves József!
 |
- szeptember 02 2013 13:29:51
Kedves József,
Nagyszerűen megfogalmaztad versed. Most már fellélegezhetünk, mert vége a nyárnak jön az enyhülést hozó ősz.. |
- szeptember 03 2013 18:10:40
Örülök Zsuzsa és Heaven értékes hozzászólásának: József |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 23. péntek,
Köztárs. napja, Gyöngyi napja van.
Holnap Salamon napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
