|
 Vendég: 75
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Élõ életem, Holt végzetem!
Majd ha mindennek vége s élve,
Nézek majd a fénybe,
Merengve s félve,
Egy életbõl táplálva s eltemetve.
Nézek majd vissza-
Vissza a fénybe,
S mondjátok, halljátok vissza,
Lépjetek bele, a vérembe.
Majd ha minden eltûnik egyszer,
S vissza sírjátok, ezerszer!
Nem tûnik el még egyszer,
Örökre nyomaszt ezerszer!
Néztek majd a homályba,
S nem lesz mi fájjon,
Nem lesz étek a tálba.
Haldokló élet, mi haljon!?
Majd ha kinyílik újra szemed,
S felemeled két kezed,
Újra mozoghat két szemed,
Testet cserél új lelked!
Ezer élet s holt zene,
Keltsetek fel, ébresszetek fel,
Vajon mi kellene?!
Vedd el s eressz el!
Majd ha felnyílik testem,
Láthatjátok, nincs élõ lelkem,
Az élet küszöbére estem,
S a sorsnak ezt nem felejtem.
Ti csak nézzetek vissza, oda,
Hol nincs élõ se holt,
S az élet csak egy kaloda,
Mely kolosszális volt, s holt!
Majd ha fagyos testem olvad,
Vérem lelkedhez fagy,
S velem emészt a harag,
Mely nem távozik, marad!
Te félsz a vérembe lépni,
Csak bámulsz és pislogsz,
Félsz újat remélni,
Meredve bámulsz és vicsorogsz!
Majd ha elfújják lelked viaszát,
Megérted e véres panaszát.
Oh! S ha nem jó odaát?!
Sírj, tombolj s gyere át!
Bölcsõd az mi eltemet,
S ha lelked nem is fél,
A halál szívja véredet,
S az életed az mi sírodig ér!
|
|
|
- február 01 2008 15:49:57
Nekem nagyon elvontnak tûnt a vers, a fantázia igazi szárnyalásának. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. július 21. kedd,
Dániel napja van.
Holnap Magdolna napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
