Nézem ahogy alszol érzem az illatod,
a b?séget a lelkemben mit -e nap adott.
Titkon megérintelek,lopva fel ne ébredj,
de önz? módon most is és mindig szeretnélek.
Igen szeretném ha most is néznél engem ,
mert melletted újra kisgyermek lettem.
Simogatsz álmodban is éjjel és nappal,
megérkeztél hozzám a gyönyör? tavasszal.
Akarom, hogy ébredj ölelj érzelemmel
szoríts magadhoz puha két kezeddel.
Oda bújnék hozzád megsz?nne a világ,
akarom, hogy érezd, szívem téged imád.
Ám most alszol nyugodt békében
szép az arcod az éjnek kékjében.
Nézlek és nem értem nem is érthetem,
mekkora ajándék mit az ég adott nekem.
Igen téged adott mikor kínok közt éltem,
hazudtam a szívemnek és sírva reméltem.
Jön még a szerelem, ad még az élet,
jöttél, mint bús lovag s, a bánat semmivé lett.
Hát aludj édes én szeretlek csendben,
most már tudom minden rendben.
Te vagy nekem és én neked vagyok,
S míg akarsz , és szeretsz neked maradok!
Üdv!
