|
 Vendég: 41
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
Midenszentek volt. Őszutó.
Fölcsöndültük apámat.
Koszorú. Mécses. Néha szó.
Hideg kő. Enyh anyámnak.
Tett-vett. Az egész temetőt
egy hiányba terelte,
félig hunyt szemmel néztem őt,
míg ki-bejárt a lelke.
Lehajlott apám fölibe.
Helyet lelt szál virágnak.
Odaült sírja tövibe.
Öreg lett. Félni fáradt.
Az egész végül egybe forrt.
Mozdulatok. Alázat.
És csöndjét átadta a holt,
két ima közt anyámnak. |
|
|
- november 01 2013 09:45:46
NAGYON SZÉP ÉS MEGHATÓ!! |
- november 01 2013 11:52:44
Érdekes megoldása a versnek. De minden benne van,s érthető,fájó.Gratulálok Róza |
- november 01 2013 12:01:33
Mityka!
Nagyon megható a versed, de szép!
Gratulálok: Pircsi |
- november 01 2013 13:24:31
Tetszett, mint mindig. A felcsöndültük itt a megtisztelő csendet, a temetői harangzúgást, a néma körbeállást akarja egybefogva érzékeltetni, ha jól gondolom. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. augusztus 18. kedd,
Ilona napja van.
Holnap Huba napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
