|
 Vendég: 87
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
Életem hullócsillag a lelkem mélyén,
Nem szárnyal már bennem lelkesen a remény,
Hogy én majd még… majd nagy dolgokat művelek
És talán, majd rám hangolódnak más lelkek.
Mondják; minden véges, egyszer minden véget ér…
Óra mutató halad, lassan éjfélhez ér…
Onnan majd, végleg megszűnik… végleg e „hosszú nap”,
Már csak idejön és elbúcsúztat a pap.
Vecsés, 2012. február 12. - Kustra Ferenc |
|
|
- január 31 2014 19:39:11
Kedves Feri és poéta társam! Szeretettel üdvözlöm versed és igen tetszik ez a stílus forma írás!! Gratulálok hozzá!! |
- február 01 2014 09:03:56
Csaba kérlek, köszönöm szépen a látogatásodat, a felsőfokú méltatásodat. Köszönöm, hogy gratuláltál és nagy örömöm, hogy ennyire tetszett!  |
- február 01 2014 09:05:02
B Sanyi kérlek, köszönöm szépen a látogatásodat, az elismerésedet és nemkülönben, hogy gratuláltál. |
- február 01 2014 13:03:28
Kedves Feri!
Én a mondanivalódra fókuszálok. Mivel én pozitív beállítottságú vagyok, én a reményt mindenhol látom csillogni. Tény, hogy egyszer minden véget ér - szépen tükrözöd ezt az érzést versedben -, de addig még nagyon sok a feladatunk. Tudom, hogy nem ezt akartad kifejezni, hanem pontosan az elmúlást, amikor "már csak idejön és elbúcsúztat a pap."
Szép versedhez szeretettel gratulálok!
Ölelésem: Évi |
- február 01 2014 19:22:53
Szép vers,de kissé szomorú. Róza |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. augusztus 17. hétfő,
Jácint napja van.
Holnap Ilona napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
