|
 Vendég: 118
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
A múlt idő nagy, korhadó kereszt,
Kivágták már, gyökeret nem ereszt;
Arcát rágja sok konjunktúra-állat,
Árkot váj benne magának
A Bánat.
——–
Látszatra a Múlt tenger,
Végtelen,
De kiszárad, ha vén öblébe
Nem folyik Jelen;
És nem szakad esőként
A Jövő.
——
A Múlt önmagában hajléktalan,
Belénk épít házat,
Barlangot ás,
De egyre gyakoribb
A kilakoltatás.
—–
A múlt idő nagy, korhadó kereszt,
Új ágat-bogat többé nem növeszt,
Ami belőle látszik,
Ősi ok;
A többi meg?
Titok. |
|
|
- február 04 2014 06:21:09
Kedves László!
Hiteles tükörkép a múltról, remek, igaz sorok! Vajon miből fog táplálkozni a jövő? Sziklaszilárd alapokra kellene építeni...még semmi sem reménytelen, mondom én egy örök optimista.
Szeretettel: Vali.  |
- február 04 2014 07:01:24
Nagyon tetszik a versed, gratulálok!  |
- február 04 2014 10:00:28
Kedves László!
Bár a "múlt idő egy nagy, korhadó kereszt", mi mégis sokszor szeretünk a múltban (múltunkban) kalandozni és belőle meríteni erőt a jelenünkhöz, vagy jövőnkhöz. Amíg még marad egy kis darabka is abból a korható keresztből. Mert mire is emlékeznénk, ha nem a múltunkra, amit már megértünk? A jövőnk meg valóban titok!
Szeretettel olvastalak:
Zsuzsa
|
- február 04 2014 12:37:33
Nagyon jó és tartalmas versedhez Gratulálok!! |
- február 04 2014 23:41:39
Nagyon szépen köszönöm! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. augusztus 17. hétfő,
Jácint napja van.
Holnap Ilona napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
