|
 Vendég: 57
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Kéjgázba oldott álmok
peregnek síma hajadon.
Hiába sírnál szabadon,
torkodra fullad a szó.
Szeretet nélkül táncolsz,
magányod vonzza az űrt,
nyakadba vasalt láncok
kapcsai ékítenek.
Vonzod a sárga Holdat,
a formátlan füst-lényeket;
beszélsz, de meg nem hallhat
értő fül tégedet,
remegő levegőt légzel,
hideg betonra lépsz,
lefojtott szemekkel nézel,
gyertya-mosollyal bókolsz
minden szembejövőnek.
Nyissad csak ki az ajtód
és engedd most be a Rémet,
hátha hoz vele a szél
a messzi mezőkről fűport,
úgyis olyan rég tettél
pára-teádba mérget;
csillagtalan est hull
oda, hol eddig fény volt.
/2013/ |
|
|
- február 19 2014 10:39:40
Dallamos, élő, lüktető!!!
Nagyon jó vers!
Gratulálok!
Csaba |
- február 19 2014 12:57:17
Megdöbbentően jó vers! Aktuális téma, remek feldolgozása.
Gratulálok: marica |
- február 19 2014 21:23:23
ez nagyon jó lett... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. június 24. kedd,
Iván napja van.
Holnap Vilmos napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
