|
 Vendég: 37
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
Amikor a szénfekete szövetű magas égboltív
Minden tajték-ránca lomha síkfölddé idomul;
Amikor ezer-millió éji lámpásban zúgó szív
Szikrát szítván a kéj vágyódó bölcsőjébe hull,
És megannyi csillaggyermek csábítja szilaj parkettre
A végtelen galaxisok dübörgő tengerét,
Hol a mennyeket átszúró holdbéli égtorony szedte
Gyűrűző csokorba az űr színén sarjadó rét
Minden nektárnedűt hintő bimbóját, reszkető szirmát;
Amikor Fent-országnak összes lelke egyesül
És szárnyalja táncát csillagködön és fényéveken át:
Akkor majd egy mindent átszövő erő békét szül
És elszórja az újrakezdés magvait a vetésen,
Könnycseppekkel áldja a holnap zsenge hajtását,
Aztán lezuhannak a fáradt csillagok, és az éden,
Mi tánc s vihar után maradt: végre reményt is lát. |
|
|
- március 17 2014 11:45:28
Kedves Hullócsillag!
Megható sorok,
Szeretettel gratulálok: Imre |
- március 17 2014 20:02:04
Kedves Csillag! Szép versedért elismeréssel gratulálok neked! Üdvözlettel: Jessie./ |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. augusztus 17. hétfő,
Jácint napja van.
Holnap Ilona napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
