|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,229
|
|
Felhők összeérnek,
benned, s bennem élnek.
Megfesteni kékre,
szerelemfehérre,
szemed-színe zöldre,
sejtelmesen nézni
szív a szívhez érne...
Tenyeremnek kérge
simulna hajadra
nem bánnád te mégsem,
ha mégis kóc maradna...
Lepedő fehérben
tested melegétől,
magányba szépülten
pihetollas paplan.
Minden áldozatban
benne vagyok én is,
szavadra szomjaztam
kiszáradtam mégis...
Hiányodat érzem
minden rezdülésben
szellő nevetésed.
Ujjaidnak lágya,
ha bőrömön cikázna...
Szomjazlak, siratlak
kereslek, kutatlak,
estétől reggelig,
az időm így telik... |
|
|
- augusztus 21 2014 22:26:45
Barnííykám!
Kezetfoghatunk! Semmi nem változott!
Néha váratlanul jelentkezik, hülyít, azután eltünik!
Szépet írtál, gratulálok: Pircsi |
- augusztus 23 2014 08:48:34
Kedves Barnaby!
Gyönyörű ez a vágyakozást tükröző versed!
Szeretettel olvastam! Zsuzsa
 |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 23. péntek,
Köztárs. napja, Gyöngyi napja van.
Holnap Salamon napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
