|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,229
|
|
Őszben
Napsugár gyöngén ébred a szürke homályból,
Föld szava köztest szólít-hív , s éget a távol,
lágy szellő susogva kíséri levelek táncát,
ébred színeiben az ősz, s nyár alussza álmát.
Reszkető sugár oszlatja zúzmarás fa lombját,
rozsdába öltözik a láthatár amerre jár,
lassan napfény lesz földnek szárnyaszegett koldusa,
nyakát törten elmélázva igába hajtja.
S egyre többet ébred majd az árnyék magason,
összegyűrt esőcseppekben követő fájdalom,
s csepegőrengetege ha folyamként árad,
sártengerré köpülve, megrágja a tájat.
Vad lázban ontják sárga fényüket lombkoronák,
s kibontva gúnyájából ágait hovatovább,
megéled lágy szellő „fekete sereg” szárnyán,
az elmúlást ébresztve szállnak a rónán át. |
|
|
- szeptember 17 2014 15:55:12
Nagyon jól bemutatott őszi kép!
Szeretettel gratulálok: Radmila |
- szeptember 17 2014 20:36:03
Szép őszi versedhez gratulálok, remek sorok.
Szeretettel: Vali.  |
- szeptember 18 2014 09:20:00
Tudtad, hogy a varjú énekesmadár ? mégis szegény az elmúlást szimbolizálja, talán éppen a feketesége miatt. Én sem nagyon szeretem.
Szépek az őszi, tarka képeid.
Szeretettel Joli |
- szeptember 20 2014 18:05:07
Több mint jó a versed, egyenesen remek. Köszönöm, hogy olvashattam.
Poétaöleléssel gratulálok: KíberFeri |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 23. péntek,
Köztárs. napja, Gyöngyi napja van.
Holnap Salamon napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
