|
 Vendég: 28
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
És mondd, szereted Budapestet?
mindenütt por és füst, büdös van -
lennék inkább tán a kőkorban...
kacagott hangod, míg kérdezted.
Szám szélén néma válasz bujkált
de nyitották az ajkam rögvest -
nem hagyták, hogy poénod pörgesd
majd a szavaddal szavam kuszáld.
Széles levegőt vettem, s halld hát!
Pro és kontra...tisztelt barátom. -
Igen, kedvelem, mikor látom
az éjjel széjjel-szórt smaragdját,
mint ragyog, vakít a házakon...
Kicsiny, csillogó fény-cserepek. -
Képzeletben én ott lebegek...
szaporán hajt álom-járatom.
Vagy mikor sűrűn árad a nép
a lépcsők mentén, téren, utcán -
jön, egyre jön az ember-hullám,
közben a magány sarkára lép.
S remélem, barátként fogad a
Duna-víz, ha lábam felé visz. -
Partja lépcsője nyugodt égisz,
hol megállhat lelkem vonata.
Persze akad, hogy elegem lesz,
csömört okoz a duzzadt tömeg -
vágynám, legyenek apró kövek,
s velük agyam kidobóst rendez.
Tetszik a csönd és szokom a zajt,
el tudok bújni, ha bánt a fény -
közöny is van, de sok érző lény,
csak iránytű kell, mi Jóra tart.
És mindegy hol laksz,
ha így haladsz. |
|
|
- szeptember 19 2014 06:08:20
Gratulálok versedhez, remek megfogalmazás.
Szeretettel: Vali.  |
- szeptember 19 2014 07:58:10
Évikém!
Én szeretem Budapestet, a tömeget, a zajt és a szmogot azt nem.
Szeretettel olvastam versedet, nagyon jó írás!
Maria  |
- szeptember 19 2014 08:37:00
Budapest gyönyörű, sokáig éltem ott, ott dolgoztam, de engem a tömeg nem vonz és nem vonz a nyüzsgés sem. Ha tehetem nem megyek Pestre.
Nem a várossal van bajom, hanem az emberekkel, tisztelet a kivételnek !
Versed hűen tükrözi Budapest hangulatát.
Szeretettel Joli |
- szeptember 19 2014 11:24:14
Nem tudnék Pesten élni, egyszerűen szédülök a nagy tömegben...és a levegőről nem is beszélek...Dunaparton élek én is, de egészen más itt a környezet...remek vers, szeretettel gratulálok:B |
- szeptember 19 2014 15:40:29
Kedves Lambrozett!
Igen! Mindegy, hogy hol lakik az ember, csak találja meg környezetében a szépet, és ne csak mindig a rútat. Versed valóban egy iránytű, megmutatja a helyes utat.
üdv:gufi |
- szeptember 19 2014 23:06:15
Igen, kedvelem, mikor látom
az éjjel széjjel-szórt smaragdját,
mint ragyog, vakít a házakon...
Kicsiny, csillogó fény-cserepek. -
Képzeletben én ott lebegek...
szaporán hajt álom-járatom.
Szép vallomás! |
- szeptember 20 2014 13:48:19
Bocsássatok meg nekem, hogy egyben válaszolok, de Mindőtöknek hálásan köszönöm az olvasást, a saját gondolatokat, a kedves szavakat.
[u][b]Ica, Vali, Mária, Joli, Barna, Gufi és Katám![/b][/u]
Nem igazán szenvedélyből és jókedvünkből jöttünk anno a fővárosba, s nem is mondanám, hogy itt minden "tökéletes".  Bérelt lakásban élünk sok éve (már nem is az elsőben) és ez bizony eléggé pénztárca-és lélekszaggató. (megvan a címe a következő versemnek ) Az ember sajnos kerül olyan helyzetekbe, amiket előre nem "tervezett" be és az Élet alakul/hat úgy, ahogy talán sosem vártuk. Ez van. De igyekezni kell megtalálni az előremutatót, a bátorítót, az éltető elemeket...mindig, minden körülmények között. Ölelésem Nektek. Éva |
- szeptember 20 2014 16:51:14
Jó a versed, végül is egy realista kórkép. Viszont az hozzászólásodban megírtad az orvosságot!
Egy szó mint száz, remek olvasmány volt és egyáltalán örülök, hogy olvashattam.
Poétaöleléssel gratulálok: KíberFeri  |
- szeptember 20 2014 21:58:45
Kedves Feri! Nagy örömömre van, hogy meglátogattad versemet. Hozzáfűzött szavaid szintén azt mutatják, hogy...felkeltette figyelmedet a tartalom. Az "orvosságomat" igyekszem rendszeresen szedni, de sajnos mégsincs mindig hatása. Köszönöm szépen. Szeretettel. Éva |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 26. vasárnap,
Anna, Anikó napja van.
Holnap Olga napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
