|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,227
|
|
.jpg)
Örökség
Kaptam egy sóhajnyit, őseim porából,
Lelkük, ott fenn lebeg, fényévnyire távol.
Fényévnyire távol, csillagok honába,
Vagy valahol, bárhol, Mennyek országába.
Akik szellemének, végtelen türelme,
Örökké valóság, porba tömörítve.
Fényeslitke, egy csendes sarkában,
A békés megnyugvás rejtett honában,
Hová az élő, szeretetet ültet,
Hol soha nem fogy el, béke és kegyelet.
Hol virággal együtt nyílik az öröklét,
Hol varázzsá válik, jelen és az emlék.
Őseim porából, feltámadt értelem,
A rímeket faragó lelki örökségem.
Mióta birtoklok, porukból egy cseppet,
Versé formálódik, bennem a képzelet.
Szemem, ha feltekint a végtelen kék égre,
Fejem, ha hajtom, nyugodni az éjbe,
Suhint az örökség varázsvesszeje,
Bíztat a rezgés, gondolatod írd le!
Gyűlnek, a betűkből összerakott sorok,
De jó, hogy én már, írok és olvasok!
Az is jó, hogy végre, örök maradhat,
Utódok számára, az ősi gondolat!
A türelmes ősi szellem, ma életre kel bennem,
Övék a dicsőség, enyém az érdem,
Hogy mit örököltem, el nem fecsérlem.
Büszkén gyarapítom, kedves örökségem!
2006.10.14.
|
|
|
- szeptember 21 2014 08:11:14
Szeretettel olvastalak és gratulálok szép versedhez: Radmila |
- szeptember 21 2014 09:35:34
Az életben fontosak a gyökerek, érdemes őrizni, megbecsülni őket.
Szeretettel Joli |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 08. kedd,
Mária, Adrienn napja van.
Holnap Ádám napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
