Mindenki örülne ha meghalnék,
fõleg kiknek útban vagyok már rég,
kiknek nem tetszik hogy szeretem lányukat,
kik lenéznek, s sírba kívánják utamat.
Mondd hát gyilkosom mit akarsz még,
hisz cipõd talpával taposod fájó szívemet rég,
több sebbõl vérzik, de ez neked nem elég,
taposod tovább, mintha ezt élveznéd.
Tedd amit jónak látsz drága édes anya,
de mint látod arcomon van a halál vágyának mosolya,
régóta arra vágyom ami felé tereled életem,
a halállal megváltod szenvedésem e Föld nevû helyen.
Tudd hát drága anya szeretlek téged is mint lányodat,
viszonzatlan szerelem súlya alatt szívem szétroppant,
szeretlek akkor is ha te vagy gyilkosom,
lányodat tudd meg én mindig igazán szerettem.
Maryam - február 16 2008 16:31:02
Érdekes halálvarset írtál, reménytelen szerelmet olvasok ki a soraid közül. Remélem hamarosan megváltozik az érzés, és rádtalál a boldogság.
Maryam
denes - február 16 2008 16:37:58
Ez bizony szomorú történet, de reméljük majd jóra fordul.