|
 Vendég: 24
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,227
|
|
Láthatatlan szívünk...
Láthatatlan szívünk dobbanását érzem,
szívemnek legmélyén, már olyan nagyon régen.
Te vagy az, kire a szívem mindig is várt,
azóta minden percet, szerelemmel élek át.
Silány életemet boldoggá tetted,
anélkül, hogy mindezt észre sem vetted.
Tudod az én szívem, mindent feláldozna,
ha a barátságod, szerelemmé változna.
Nincs gonoszabb dolog, mint ez a szerelem,
tönkre teszi szívem, nincs többé kegyelem.
Mert velem vagy te s velem van a szerelem,
mégis érzem, soha nem lehetsz a kedvesem.
Téli éjszakákon jégvirág lennék,
minden éjjel, ablakodon megpihennék.
Megkérnélek téged, ne csinálj oly meleget,
mert végleg leolvadnék s elvesztem ez életet.
Elhitetted velem, hogy szép ez a világ,
s hogy várhat még rám igazi boldogság.
Amire én várok, egy bátorító érzés,
annyira szeretlek ez nem lehet kérdés
Szükségem van rád kellesz nekem,,
maradjál kérlek, egy életre velem.
Nélküled az életem nem is ér semmit,
nem fogok így szeretni már soha senkit.
Szeretnélek téged, halálig szeretnélek,
ha jõ az örök álom, akkor sem felednélek.
Ragyogó napnak, büszkén mutatnálak,
viharos szélben védõn takarnálak.
Gubacsi Sándor
|
|
|
- február 16 2008 15:25:28
Ez gyönyörû vers lett, ami vallomásod minden rezdülését, leírtad.
Nagyon tetszik és érzéki írások vannak benne. Gratula. Szeretettel:Kormi |
- február 16 2008 16:11:27
Köszi ! Elég sok versem van, kár, hogy csak egy verset lehet naponta felrakni az oldalra.
Ha lessz idõm, minden nap rakok fel egyet. : Sanya |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. szeptember 02. szerda,
Rebeka napja van.
Holnap Hilda napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
