|
Vendég: 36
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|

Szapora szóban kevés való van,
égbe kiáltva földre lehull.
Csillagfolyóban, nagy Éj-világban
szerelem-áldás ártatlanul.
Te neheztelsz rám, elhal a szó is,
ám a szemed még hozzám beszél.
Suttogni készül, álmoddal szépül,
megszépít mindent a nyári szél...
Könnyűvé válik, és el nem vásik
bennünk erőt kap, él a remény.
Minden gyermeknek amire felnő
csillaga égen cseperedik,
az senki másé, más sose látja,
csak a kedvére fényesedik.
És addig élhet, ameddig érzed,
szeretet nélkül gyászba borul.
Sötétség járja által a szívet
szivárvány színt hagy, s halálba hull.
Lombtalan erdők, búban kesergők
levelek múllnak el céltalanul.
Nem ringatóznak, sodródnak felhők
kisírt szemekkel, álmatlanul...
Nincs nyugovása égnek, se-földnek
hideg magányban árválkodók,
az éjszakákra nappalok jönnek
szeretve félnek álmodozók.
Mert ha szeretnek, jég is megolvad,
átragyog Nap a felhők mögül.
Újra születve ébred a holnap,
minden jó lélek fénynek örül.
Remény nélkül fáj a szív,
fénye szerelemre hív,
veled vagyok már nem sírsz,
igaz a szó bennem bízz... |
|
|
- október 07 2014 19:26:17
Kedves Barnaby!
Szerelem áldásnak érzése csodás, versedből dalként árad a szó...
üdv:gufi |
- október 07 2014 19:36:21
Kedves Barna!
Szépséges, mint maga a szerelem érzése. Gratulálok.
Szeretettel: Vali.    |
- október 08 2014 01:59:08
A belső rímek, a pontos sormetszések, a sodró lendület, mind-mind remek!
A remény végű sornak nem veszett el a párja?
Grarula!
Üdv: Dávid  |
- október 08 2014 09:54:17
Ez egy gyönyörű dal, még refrénje is van, gratulálok !
Szeretettel Joli |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. július 26. szombat, Anna, Anikó napja van. Holnap Olga napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|