|
Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|

Versben és haikuban
A kavics hangja a lábam alatt ropog,
Mint egy régi tangóharmonika, vinnyog.
A kövek kemények, törik a talpamat,
Arcomba belevág az őszi fuvallat.
*
Arcba vág a szél,
Az elmúlásról mesél.
Mélyen hallgatok.
*
Gyertyákat gyújtok,
Azt hagyja, biztos érti…
Mégis elfújja…
*
Megyek egyedül, magányosan cammogok,
Kapaszkodnék, de nincsen semmi, mit fogok.
Kapkodom a levegőt, sőt megmarkolom,
Őszi szél szembefúj, magányos utamon.
Vecsés, 1999. szeptember 26. – Kustra Ferenc |
|
|
- november 01 2014 18:07:42
kapaszkodunk a holtak meredélyén!
jó vers! |
- november 01 2014 20:00:19
fájón szép... |
- november 04 2014 14:56:57
rapista kérlek, köszönöm a látogatásodat és az elismerésedet.
KíberFeri  |
- november 04 2014 14:57:29
mse kedves, jó, hogy ott olvastál és köszönöm az elismerésedet.
KíberFeri  |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. június 25. szerda, Vilmos napja van. Holnap János, Pál napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|