Napkorong

Dorothy Parker: A Dream Lies Dead

A dream lies dead here. May you softly go
Before this place, and turn away your eyes,
Nor seek to know the look of that which dies
Importuning Life for life. Walk not in woe,
But, for a little, let your step be slow.
And, of your mercy, be not sweetly wise
With words of hope and Spring and tenderer skies.
A dream lies dead; and this all mourners know:

Whenever one drifted petal leaves the tree-
Though white of bloom as it had been before
And proudly waitful of fecundity-
One little loveliness can be no more;
And so must Beauty bow her imperfect head
Because a dream has joined the wistful dead!

(Egy álom fekszik itt holtan
Egy álom fekszik itt holtan, jöhetsz könnyedén/e hely előtt, és elfordíthatod szemed,/csak kérlek, tudd ennek ami meghalt, a kinézetét, (milyenségét)/Életet az életért. Ne járj bánatosan,/de kicsit vedd lassúbbra járásod./És irgalmadban ne légy édesen bölcs,/remény és tavasz, és gyengédebb(részvevő) egek szavaival./Egy álom fekszik holtan: és ezt minden gyászoló tudja.//
Bármikor egy lebegő(sodródó) szirom elhagyja a fát,/bár virágának fehérsége(hamva) olyan, mint azelőtt,/És termékenységre büszkén várakozik -/már nem képes csinos (kedves) lenni:/és így a szépségnek meg kell hajtania tökéletlen fejét/mert egy álom kapcsolódott(csatlakozott) a bánatos(vágyakozó) halálhoz- Haasz irén nyerse)

Dorothy Parker: Egy álom hever

Egy álom hever itt. Habár halott
már, lépj tovább, szemed lesütheted,
ne lásd, de jól tudod, ő Életet
adott az életért. Míg elhagyod,
lassítsd utad, ne mutass bánatot.
Ne játszd, reményt, Tavaszt és lágy eget
ne szólj, a részvét csak kegyes kenet.
Egy álom hever itt; tudott dolog:

ahogy virágszirom elhagy egy fát -
bár hamva selyme még olyan fehér,
mint nászára mikor oly büszkén várt -
nem vonzó már, s egy méh se néz felé;
tökélyt vesztett Szépség hajt itt fejet,
egy álom a halál arája lett!