|
Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|

Amikor már semmid sincsen,
lelket mardos benned minden,
ujjad végén erőd annyi,
hogy már szinte lehetetlen,
a lemaradt végtelenben,
múltad visszatapogatni.
Mégis, mint a nyű a sebben,
mélyre vájsz az értelemben,
egyre közelebb a semmi,
és mint aki mit se látott,
úgy járod be a világot,
mintha most tanulnál menni.
|
|
|
- augusztus 07 2015 09:29:17
Találó a címe a versednek, mennyi görbület van életútunk során és mégis tovább kell menni a járható úton. Remek sorok.
Szeretettel: Vali.    |
- augusztus 08 2015 17:17:40
Ha egyenes lenne az út, könnyebb lenne, egyszerűbb, és unalmasabb.
És csak így lehet mindig újra kezdeni.
Fantasztikusan jó vers!
Gratulálok, Mityka! |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. május 12. hétfő, Pongrác napja van. Holnap Szervác, Imola napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|