|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 I
Múlik az idõ, rohan az élet,
télbõl hirtelen tavasz lett,
eltelt egy év, s még sem érzem,
hogy valaha is nélküled életem.
Újra nyílik fû fa virág,pompázik
az egész világ,mintha tél nem is
lett volna,s minden fájdalmunk,
csak úgy...elmúlna...
Mintha mindennap mellettem
lennél,s lágy hangoddal ismét
dédelgetnél,becézgetnél, mintha
még mindig szeretnél....
Újra hazatér házunkhoz a gólya,
mintha el sem ment volna,s újra
jönnek a fecskék,hogy nagy ricsajjal
jelezzék, ismét együtt lehetnénk....
S hiába vánszorgott ólom lábakon
az idõ,szûntül hiszem, még menthetõ,
csak tudni kell feledni,s a múló idõ,
pille szárnyain repülni... |
|
|
- február 28 2008 09:06:36
Nagyon szép volt, különös hangulatú és szerkezetû vers, reményekkel telve. |
- február 28 2008 11:28:01
Nagyon szép versed, különös hangulatú és jó. Gratula. Szeretettel:Kormi |
- február 28 2008 18:30:02
Szép képeket tártál elénk. A sorokban ott bújkál a szomorúság, mégsem hat rám. Ügyes!  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2025. június 25. szerda,
Vilmos napja van.
Holnap János, Pál napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
