|
 Vendég: 21
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,229
|
|
H.Gábor Erzsébet
Az utolsó sanzon
Búsan danáz a régi ősz,
pihenni tér a vén dizőz,
százszínű, tarka szőttesén,
kifakult rongy a rőt remény.
Mennie kell, hisz jő a tél,
maga se tudja, mit remél;
talán az álma fáj neki,
annyira, hogy már emberi.
Indul, de százszor visszanéz,
viaszos arca, mint a mész,
vérszíve gyászba öltözött -
karvaly kereng a tó fölött.
De halld, a dalt, mit énekel!
Szárnyalva kel az égre fel -
gyönyörű sanzon! Rí, zokog,
könnye a földre rácsorog.
Százéves, csontos barna fák,
ruhátlan, pőre, vén arák;
tudják, az ősz, majd visszatér…
Árva a fészek, sír a szél.
|
|
|
- december 11 2015 11:45:22
Szép dallamos versedhez szeretettel gratulálok kedves Erzsike! |
- december 12 2015 06:45:13
Szép őszi versed szeretettel olvastam.Nagyon tetszett.
Gratulálok. szinci |
- december 12 2015 15:41:19
Kedves Évike! kedves Szinci!
Köszönöm szépen az olvasást, és a kedves szavakat,
Szeretettel:Zsike |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 23. péntek,
Köztárs. napja, Gyöngyi napja van.
Holnap Salamon napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
