Nem üzentél, nem is hívtál,
eltűntél egy perc alatt,
két hét múlva újra sírtál,
ott voltam, hol a part szakad!
De most ennek véget vetek,
szedheted a sátorfád
más tölti be szerepedet
menj innen ne nyávogjál!
Mit gondoltál meddig várok
össze-vissza kóborolsz
nekem csak a szájad tátod,
akad nekem hódolóm!
Hódolóm, ki szerelmesen
átölel és úgy szeret,
hogy Őt soha nem feledem
menj, feledj el engemet!
Hogy mi van, Te már nem akarod
visszajössz egy perc alatt?
Nem kicsikém, ez a bajod
nem leszek ott, hol part szakad!
Csinálhatsz Te tőlem bármit,
engem már nem érdekelsz,
szedjed, szedd a sátorfádat
víg az élet, még fényre lelsz!
Radmila - december 17 2015 09:51:39
Gratulálok, drága szívem: Mara
Deak Eva - december 17 2015 12:09:21
Évikém így kell ezt tenni, jnagyszerűen megírtad! tehetséged mellett határozottságod is megmutatkozott. Gratula! Szeretettel Éva
Tiberius - december 17 2015 15:13:53
Kedves Évi !
Tetszett a határozott versed,habár én mindig abban hittem,hogy
mindkét félnek külön története van,mert az egy oldalú itéletnek nem
sok alapja van.
szeretettel olvastalak
Tibor
gyongyszem555 - december 18 2015 09:47:05
Melindám, köszönöm megtisztelő figyelmedet.
Szeretettel: Évi
gyongyszem555 - december 18 2015 09:48:57
Tibor kedves, köszi szépen megtisztelő figyelmedet. Igen, nem lehet így megitélni egy helyzetet, ha csak az egyik fél nyilatkozik. Mert biztos, hogy akkor lát az ember korrektül, ha mindkét felet meghallgatja.
Köszönöm megtisztelő figyelmedet.
Szeretettel: Évi
szomorufuz - december 19 2015 14:54:23
Évike Drága!
Jó újra olvasni verseidet. Szeretettel gratulálok, öleléssel - Szfűz
gyongyszem555 - december 20 2015 05:32:04
Margitkám drága, nagyon örülök, hogy újra itt vagy!
Köszönöm szépen kedves szavaidat, szeretettel ölellek: Évi
