Elhiszem szerelmem, hogy csak engem szeretsz,
oly nagyon örülök, mikor velem lehetsz.
Ne ejtsél éjjel a párnádon sok könnyet,
próbáljuk meg, együtt biztos könnyebb.
Ha rád gondolok, összerándul testem,
s könnyes szemekkel, csak testedet lestem.
Nagyon hiányzol, szükségem van rád,
a testedre s a lelkedre egyaránt.
Szerelmes szavakat suttognék füledbe,
s rózsáknak szirmait hinteném öledbe.
Átvirrasztanék sok éjszakát veled,
s testedre csókok ezreit adnám neked.
A rózsák olajával balzsamoznám tested,
az ég harmatával átitatnám lelked.
Várom a percet, hogy a tiéd lehessek,
álmaidért s vágyaidért mindent megtehessek.
marica - március 04 2008 06:23:44
Kedves Sándor! Nagyon kellemes, gyengéd vallomás!
gratulálok!
Üdv: marica
Torma Zsuzsanna - március 04 2008 09:07:08
Kedves Gubacsi Sándor!
Csak elképzelem, milyen boldog lehet az a valaki, akihez ezek a sorok szólnak!
Nincs csodálatosabb, ha egy férfi ilyen szívhez szólóan tud írni.
Üdvözöllek: Torma Zsuzsann
kormi37 - március 04 2008 12:40:36
Nagyon szép a vers. Szép a lelkivilágod, és érzékiesen írod a versed. Gratula. Szeretettel:Kormi
