|
 Vendég: 59
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,227
|
|
Szürke szonett
Egyszer én is csak odatalálok,
ahol az ég a földbe vájja
éles körszegélyét, mintha fájna,
és véreznének esti horizontok.
Egyszer én is beleszédülök még
a világvégi eszméletlen mélybe.
Már tudom, hogy nem bánom majd mégse,
ha körbevesz a megfagyott sötétség.
Nem lesz értelme ott szónak és a csendnek,
a verseim lassan ködbevesznek,
utolsónak csak az űr marad,
a hiány, hogy megláthattam volna
az ibolyán túli fényekbe borulva
az észrevétlenül velem voltakat.
|
|
|
- február 11 2016 13:33:10
Mégis belecsempésztél egy kis színvilágot is ebbe a szürke szonettbe.
Szép, kifejező sorok.
Szeretettel: Vali.  |
- február 11 2016 17:40:51
Lacikám! Remek ez a szonett, bár Te a szürke ötven árnyalatáról is tudnál írni!
Gratulálok: Jani |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 07. hétfő,
Regina napja van.
Holnap Mária, Adrienn napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
