|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
Tél van és megfagyott minden ami egykor élt,
Emlékét sem őrzöd már, hogy milyen volt rég,
Megtennél mindent, hogy újra lásd a hajnali fényt,
De nem tanítja már a szív, mitől olvad a jég,
S nézd, már rügyeznek a meghajlott fák, itt van az idő,
Az elérhetetlen távolság is mind leküzdhető,
Az utolsó hó alól kibukó aprócska hóvirág,
Hozza el a tavasz első szép hívó szavát,
A fehér puszta ismét zöldbe borult rét,
Nézz körül ember és tudd mit vesztettél,
De akárhányszor valamit újra eltékozolnál,
Mindig él benned a remény, s újabb tavasz vár,
Aztán rózsaszínbe borulnak a nyári cseresznyefák,
Azt üvöltik mindenfelé, éled a világ,
S ez épp olyan mint az álom, mit a télben kergettél,
Elfeledted talán, de érzed nem is volt oly rég,
Hát vigyázz mert az őszi szél újra lesben áll,
Hogy elgyengüljön szíved ismét, ő csak arra vár,
De őrizd meg a mesét mit a nyár neked regélt,
Hogy ne pusztítson el tavaszig az újra közeledő tél. |
|
|
- március 03 2016 08:15:16
Meseszép! Gratulálok!
Évi |
- március 03 2016 09:31:13
Színes évszakok, színes szavakkal, színes versben. Szívvel, szeretettel olvastam. Éva |
- március 03 2016 18:17:18
Köszi :-) |
- március 04 2016 17:35:59
A természet örök körforgása. Gratulálok szép versedhez. Szeretettel - Szomorúfűz |
- március 05 2016 16:04:59
Évszakok és a lélék...
Örök körforgás az élet!
Már-már itt a tavasz,
S minden jég elolvad...
Kedves soraid is búcsúztatják a telet...
Gratulálok szeretettel!  |
- március 05 2016 17:55:31
Köszi nektek |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. augusztus 12. szerda,
Klára napja van.
Holnap Ipoly napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
