(Lángvörös rózsa,/ékessége a Földnek,/fénye a kertnek/bájos dísz!/Tekintet, mi a te/kiválóságodat látja,/muszáj bájod előtt bámulatba ejtve/elismerni,/hogy téged egy isteni/ujj készített.)
Barthold Heinrich Brockes: Lángvörös rózsa
Lángvörös rózsa,
díszt adsz a Földnek,
fényt adsz a kertnek
bűbájos idol!
Van szem, mely téged
pompádba’ meglátva,
ennyi sok bájtól megejtve
belátja,
mennyei kéztől is
származhatol.
