|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
Felnőtt a gaz, az úr újra gyom,
beszakadt tetőn ül a fájdalom,
vályog húsról tapaszbőr szakad,
bozót mélyén lesben áll a vad.
Kiborultak a százéves falak,
a gerendán megbújó szavak,
mint fiókák és a fecskefészek ,
földön hevernek, levert remények.
Nagyot lépett a harang lába,
üresség hever a lábnyomába,
ami kúszik, bekebelez lassan,
mindent, ami halott, lakatlan.
Udvaron sír a régi szoba,
eltört bölcsőn az idő tejfoga
a ringató kéz nyomait rágja,
mi lesz majd, ha fogait váltja?
Meggörnyedve a templom letérdel,
utolsó imát téglavér pecsétel,
s mikor a falut a hit magára hagyja,
nagyot sóhajt nyelvetlen harangja.
|
|
|
- március 31 2016 19:34:25
Ez több, mint értékes!
Gratulálok: Radmila |
- április 01 2016 16:18:53
Így múlnak el az értékek.
Szeretettel gratulálok versedhez. Szomorúfűz |
- május 10 2016 20:11:15
Sziasztok!
Nagyon köszönöm!
Üdv.
Janus |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. augusztus 12. szerda,
Klára napja van.
Holnap Ipoly napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
