|
 Vendég: 92
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Elisabeth B. Browning: Memory
Memory's the streamlet of the scene,
Which sweeps the hills of Life between,
And, when our walking hour past,
Upon its shore we rest at last,
And love to view the waters fair,
And see lost joys depictured there.
Elisabeth B. Browning: Az emlék
Az emlék patakban forog,
mely Lét csúcsok között csobog,
és, ha időnk engedi,
lelkünk’ ő pihenteti,
idézve múltunk képeit,
a vízre édes fényt vetít.
|
|
|
- április 05 2016 18:08:12
Emlékek
Emlékkel tölts egy patakot,
mely Lét-hegyed közt kanyarog,
és, időd bár elszalad,
partja mindig enyhet ad,
és hozza múltad képeit,
és rá édes-bús fényt vetít. |
- április 06 2016 01:48:02
Kedves Ági,
segítségül tőlem egy szubjektív nyersfordítás, ha úgy gondolod...
Az emlékezés egy képzelt látvány-patak,
Mely átseper/átsiet az Élet dombjai között,
És mikor sétaóránk (életutunk) véget/végére ér (azaz meghaltunk...)
A partján "megpihenünk" végleg/végre,
És imádva/kedvtelve nézegetjük a szépséges vizet,
És látjuk elveszett/elmúlt örömeinket azon visszatükröződni.
Jó munkát a korrigáláshoz! 
Dávid |
- április 06 2016 08:20:46
Köszönöm, Dávid.
Én az alábbi objektív nyersből dolgoztam:
Az emlék a táj patakja,
amely kanyarog az élet hegyei között,
és amikor elsétál mellettünk az óra,
azon a parton megpihenhetünk végre,
és szeretjük szemlélni a szép vizeket,
és nézni az elveszett örömöket lefestve ott. |
- április 06 2016 15:13:01
Ági,
az életünkön át folyik az emlékezés patakja, pereg életünk filmje. Sok emlékünk lehet, ezért nem egyesszám. Táj, kép, látvány - mind jó! Hill - az inkább domb, de hegynek (mountain) is elmegy itt. Az óra nem sétál el mellettünk, itt a mi sétaidőnkről, életünk múlásáról van szó.
Lét-hegy = ez is egyesszám, így KÖZTE nem kanyaroghat semmi. Ahhoz legalább két hegy kell!
Abból az "objektív" nyersből, amiből te dolgoztál, nem is értem, hogy születhetett a legelső verziód! De a második verziód már sokkal közelebb áll a valós tartalomhoz. Szerintem még egyszer vedd szemügyre! Elég csak a sétáló órát korrigálnod, és a 3. verziód már rendben lesz! |
- április 06 2016 20:39:59
Dávid!
And, when our walking hour past,
Szerintem a past igei szerepben van ebben a mondatban és fennáll/fennmarad/ megmarad jelentésű.
Emlékezni csak élő tud!
Nem gondolnám, hogy egy szép költői kép miatt írt volna ilyen butaságot E. Browning.
Azt hiszem, marad a 2. verzió. |
- április 07 2016 13:36:31
Kedves Ági,Dávid
Ha megengeditek mint kívülálló hozzáteszem véleményemet.
Aginak a forditása,vagy mondhatnám átköltése rendkívül jó,mert
nem ragaszkodott a szavak szerinti értelmekhez és ezáltal egy
tökéletes költemény lett.Szerintem a rugalmasság nagyon fontos
a fordításokban.
Ez csak az én privát véleményem ami talán közelbe sem jöhet a
Ti tehetségetekhez.
Tibor |
- április 07 2016 22:17:32
Tibor!
Magam - de szerintem - Dávid nevében is megköszönhetem ezt a felmagasztaló véleményt.
A műfordításhoz kell egy kicsiny költői véna is, de a legfontosabb dolog a korrekt és jó nyers. Az én problémám éppen ez. Csekély nyelvtudással és sok szótározással jutok el oda, ahol Dávid már élből van. És még a nyelvtanról nem is beszéltem.
És, persze, belekötök Dávidba, és időnként igazam is van.
Köszönettel
Ági |
- április 08 2016 00:51:28
Igen, Ági, időnként bizony igazad van!
Past = múlt, ami elmúlt, ami véget ért...
Mert amíg tart a séta (walking), addig az ember nem pihenhet meg végleg (to rest at last), csak annak befejezése után... Egyidejűleg nem [b]állhat fenn[/b] a sétálás ténye és a parton való végleges megpihenés... |
- április 09 2016 16:48:28
 |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. június 24. kedd,
Iván napja van.
Holnap Vilmos napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
