Gyere és üss meg, ott ahol fáj,
Szíven mint vámpírt a karó,
Döngetem húsketrecem falát,
Az életem csak nekem való,
Nem értesz egyet velem?
Gyere mondjad csak el,
És én majd azt tettem,
Hogy úúú, de nagyon érdekel,
Persze te vagy nekem,
Ki soha nem vágna át,
Néhanap a lelkiismeretem,
Ilyen lehet egy igaz barát,
De hiába néha minden szó,
Sokszor keményebb annál fejem,
Nem vagyok vámpír, te sem karó,
De azért jól esik, hogy törődsz velem,
Hát gyere és marj meg, ahol érsz
Durván és tisztán, ahogyan jár,
De vigyázz a szívem kitörni kész,
Akárcsak egy túlfűtött vulkán. |
|
