|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,229
|
|
Két éve már, hogy tudom örökre elmentél,
Nem emlékszem rád, s te soha nem is ismertél,
Nem volt arra alkalom, hogy a fiadnak tekints,
S nem volt rá időd, hogy a gyermekednek hívj,
Teltek múltak az évek és én felcseperedtem,
Hogy mi mért alakult így soha nem is értettem,
A neved hagytad rám de soha mást már nem adtál,
Még járni se tudtam rendesen, mikor végleg elhagytál,
Nem azért markolom az üveget, mert úgy hiányoznál,
Csupán remélem hogy amíg éltél boldog voltál,
Ha nem ihatok veled hát most iszom helyetted,
És a pohár mélyén őrzöm nem létező emléked,
Bennem folyik tovább mihaszna csavargó véred,
De tudd meg hálás vagyok neked azért, hogy élek,
Köszönöm hogy nem adtál semmit ami mássá tett,
Talán így voltál te az egyetlen ki valaha megértett,
Minden évben ha itt az idő én gondolni fogok rád,
S ha nem is érted mért, gyújtok érted egy gyertyát,
Szánok néhány röpke percet arra az életemből,
Hogy tudd, neked is jut a belém szorult kevés szeretetből. |
|
|
- május 16 2016 10:33:10
Az emlékek mindig visszatérnek hozzánk, ha nem is olyan szépek. Hisz az életünk szomorú részletei.
Szeretettel olvastalak - Szomorúfűz |
- május 20 2016 17:33:56
Van ez így  Köszi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 29. csütörtök,
Nárcisz napja van.
Holnap Alfonz napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
