|
 Vendég: 19
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Egy véres, üvöltő húscsomónak
anyám kívánt elsőnek boldog életet,
mikor a rá kirótt szenvedés után
a kezébe vett, aztán másfél évtized,
és rájött - az átka vagyok, ő csak
egy áldozat, kit nőként a szülés
tönkretett, fejemre olvasta,
anyát temettem akkor.
Apám mindig kis-embernek nevezett,
kérges tenyere simította arcom,
mélybarna szeme mosolygott, ha volt idő,
mert ő volt az, aki soha nem pihent,
aztán elengedte a kezem, nem vezetett,
már életbe fáradva szíjjal nevelt,
apát temettem akkor.
Kezem kulcsoltam imára, és kérdeztem,
pap-szolga fegyelmezett,
- Isten nevét mocskos szádra ne vedd!
És megértettem, kérni tilos, csak
térdelni szabad, imádni alázattal,
Istent temettem akkor.
Érzem-félem az időt, de kihúzom magam,
hallom már, hogy fájó sípolássá
megváltozik a régi ritmus,
egyenes lesz holnapra a hullámzó vonal,
engedd hát el kezem, ints búcsút, menj,
magam temetem most. |
|
|
- június 19 2016 07:38:17
Hatásos, megindító sorokkal engedtél betekinteni az életedbe.
Gratulálok.
Szép napot!
Joli |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 20. hétfő,
Illés napja van.
Holnap Dániel napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
