|
 Vendég: 33
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Radmila Marković
Évszakok
A nyár gyors múlással vidám őszt hoz a karjában,
szél kócolja a fűz, a szomorú, könnyáztatta hajszálát,
sodródik a múlás tengerébe, a latyakos sárral béleltbe,
észrevétlen reggelre, fehér lepkék hullanak nesztelen
a földre, kötényembe szedni lett volna kedvem, még
szél se rebben, kinyújtom a jobb kezem, egyenként
rabul ejtem a gyanútlan pelyheket, elalszanak ártatlanul
ők, a lepkeszárnyú szépségek, patyolat tiszta vízről
álmodnak, arcom belebújik keblükbe, minden szenny
eltűnik a semmibe. Hajam, szemöldököm hófehérbe
öltözik, de megszűnik a varázs, kavarognak a lepkék,
velük együtt az egész világ, minden összekuszálódik
az ami szép, azzal, ami fáj, nem mozdul, fagyos
leheletével megdermeszti a szívet, szenved vele
az egész test, lélek bezárja szobája ajtaját, elbújik,
mint a strucc, aki homokba dugja önmagát.
Talán, talán neki is tél múltával eljön a kikelet.
Színek, illatok, tódulnak hajnali harmatcseppel.
Ajtó nyílik, pedig lélek és test tudja, mi a fájdalom.
Fű, fa, virágos rét megszépíti, amit a tél vitt és hozott. |
|
|
- szeptember 09 2016 10:48:40
Drága Milám!
Az évszakok változnak, ugyanígy mi is. Nagyon szépen írtad!
Mindig szeretettel, megkülönböztetett figyelemmel olvaslak!
Ölellek: Maria  |
- szeptember 09 2016 14:27:00
Kedves Mila !
Aktuális,szép versedhez szeretettel gratulálok
Tibor |
- szeptember 10 2016 15:09:34
Drága Maria!
Értékes szavaidat szívembe zártam
Szeretettel ölellek: Mila |
- szeptember 10 2016 15:10:22
Kedves Tibor!
Köszönöm szépen szavaidat: Mila |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 21. kedd,
Dániel napja van.
Holnap Magdolna napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
