|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
So laßt mich scheinen...
So laßt mich scheinen, bis ich werde;
Zieht mir das weiße Kleid nicht aus!
Ich eile von der schönen Erde
Hinab in jenes feste Haus.
Dort ruh ich eine kleine Stille,
Dann öffnet sich der frische Blick;
Ich lasse dann die reine Hülle,
Den Gürtel und den Kranz zurück.
Und jene himmlischen Gestalten
Sie fragen nicht nach Mann und Weib,
Und keine Kleider, keine Falten
Umgeben den verklärten Leib.
Zwar lebt ich ohne Sorg und Mühe,
Doch fühlt ich tiefen Schmerz genung.
Vor Kummer altert ich zu frühe;
Macht mich auf ewig wieder jung!
_________________________________
Amíg leszek…
Amíg leszek – hagyjatok lennem!
Fehér ruhámat sem adom…
Ez ékes földről kell sietnem,
Már vár alant erős lakom.
Miután megnyugszom a sírban,
Megnyílik majd egy más világ,
S én hagyom tiszta leplem, szíjam
Meg koszorúmat ideát.
Oly mindegy a mennybélieknek,
Hogy nő vagy férfi érkezett,
Ruhák s redőik nem öveznek
Ott megboldogult testeket.
Bár gondok nélkül éltem én rég,
De éreztem a bút, a kínt,
S korán vénültem… Ó, hogy lennék
Örökre fiatal megint!
* * * * * |
|
|
- október 08 2016 18:45:19
Eörsi István fordításában...
Hagyjátok meg fehér ruhámat,
míg végleg angyal nem leszek!
Búcsút mondok a szép világnak,
a szilárd lakba sietek.
Majd, hogy a csendben megpihentem,
a fény frissen szemembe fut:
hátrahagyom habtiszta leplem,
az övet és a koszorút.
S nekik mindegy, az égieknek,
hogy ki a férfi, ki a nő,
és nem rejt átszellemült testet
se szűk ruha, se bő redő.
Bár nem nyomasztott gondok súlya,
a sok mély bánat túl hamar
megvénített; hadd legyek újra
s örök időkre fiatal! |
- október 08 2016 18:47:49
Kedves Ica, köszönöm szíves méltatásod.
A fenti profi költő fordítása mellett az én
verzióm is jól megállja a helyét - szerintem...
Dávid
 |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. május 12. hétfő,
Pongrác napja van.
Holnap Szervác, Imola napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
