|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,229
|
|
Radmila Marković
Ébredj ember!
Egymással szemben
áll még falu és város.
Figyelik az utcasarkot,
ahonnan sietve senki sem
bukkan fel, nem napozik
az ifjú lány, akit a fiú
titokban nap mint nap vár.
Egyikre süt még a Nap,
színesek a háztetők,
a másik piszkosszürke
és rőt-vörös tetős,
a pirosan hízelgők,
szemfényvesztők,
a vándorlók azt látnak
amit épp akarnak,
pedig rámutat a másik,
a sors csupa változás,
lesz még szürkésfehér
a háznak fala, rőt-színű
mindegyik háztető,
mert mindkettő
áldozat oltárán
elvérzik, ha továbbra
is ősz hozza a fájdalmasan
emberhiányért zokogó
el-elcsukló utcasarkokat. |
|
|
- október 09 2016 12:39:21
Üdvözöllek, kedves Milácskám!
Szép, melankolikus, hangulatos vers. Számomra aromája van. Tetszett! |
- október 09 2016 15:28:18
Azt hiszem, ez örök ellentét volt és marad. Gratulálok drága Mila!
Ölellek szeretettel - Szomorúfűz |
- október 09 2016 15:39:34
Kedves Ica!
Köszönöm szép biztató szavaidat. Szeretettel: Radmila |
- október 09 2016 15:40:45
Drága Magdileona!
Örömmel látlak versemnél. Köszönöm szép elismerésed.
Szeretettel: Mila |
- október 09 2016 15:41:41
Drága Szomorúfűz!
Nagy igazságot mondtál. Köszönöm.
Szeretettel ölellek: Mila |
- október 12 2016 16:39:32
Elgondolkodtató nagy igazság a versed. Több szempontot tekintve is. Gratulálok.
Szeretettel: Gizi |
- október 17 2016 11:26:19
Gondolatébresztő írásodhoz szeretettel gratulálok.  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 27. kedd,
Szabina napja van.
Holnap Simon napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
