|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,229
|
|
Múlt évi magyarországi utamon
egy érdekes kirándulást tettem,
a rokonaimmal az utolsó napon:
Budaörsön, az egyik bevásárló központba spontán én is elmentem.
Egy ideig sétálgattam is velük
majd egy fapadra fáradtan leültem,
úgy éreztem, csalódtam bennük:
Mert sehogyan sem tudtam megérteni, amiről eddig itt értesültem.
Eddig mindenütt azt hallottam
a magyar nép éhezik mostanában,
amit láttam azon el csodálkoztam:
Mindenkinek a vett árú, tetejére volt rakva a bevásárló kocsijában.
Ahogy én ott ültem egyedül a padon
leült mellém egy szegény hajléktalan,
úgy láttam ma megfázhatott nagyon:
Összehúzta magát, látszott, hogy zavarban van és nagyon nyugtalan.
Megkérdeztem, mit szól ehhez a sok néphez
üres szemekkel szomorúan rám nézett,
ő azt megérti, a ruhája nem pászol e képhez:
Ide csak melegedni jött be, az élet ővele már régen mindent elintézett.
Valamikor neki is tele volt a kocsi rakva
a „Jó barátok” szívesen segítettek neki,
de az elmúlt élete már régen ki oktatta:
Ott ahol ilyenkor jó meleg van, onnan őt mindenki gyorsan kikergeti.
Kis „fájdalomcsillapítót” nyomtam a kezébe
igyon egy kortyot az kettőnk egészségére,
egy szomorú emberi sztorit kaptam én cserébe:
Kérem a Jó Istent, vigyázzon a télen Magyarország hajléktalan népére.
Tóni 2009 November 19
|
|
|
- december 24 2016 09:33:36
Nagyon szép, megható történet....csodás kérés, vágyakozás az utolsó versszakban...bizony sose tudhatjuk, hogy mit tartogat számunkra még az élet....ahol tudunk, segítenünk szükséges...Nagyon szépen megírtad. Gratulálok!  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 29. csütörtök,
Nárcisz napja van.
Holnap Alfonz napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
