Megsárgult emlékek,
gyermekkorom emlék-fotói.
A gondolatok pillanatai a végtelen álmokban.
Minden mozdulat, minden mosoly
szívembe fészkelte magát.
A szeretet kísért utamon.
A teliholdas éjek a csillagok alatt.
Dallamok, mit feledünk és újra dúdoljuk.
Fájdalmak, örömök,
sorakozó szép emlékek, az élet meséiben.
Röpke képek.
Fölöttünk suhanó évszakok és évek.
Tárgyak, melyek körülvesznek,
illatok, melyek elkísérnek.
Felvillanó képek, könnyek, mosolyok.
A szívem sajgó fájdalmai.
A szavak jelentése, Veszteségek, - örök hiányok.
A hit, a szeretet, mely sosem feled.
Elkopó élet, lépcsőink, keresgélve a
csendben, - az emlékeinkben.
gyönyörű ez a nosztalgiázó versed, én is kedvet kapok hozzá, hogy emlékeket keressek fáradt agyamban
ölellek ebben a szürke esős időben, vacogva a félig felújított lakásban
Sárika
Deak Eva - január 14 2017 09:50:35
Margitkám! Szép emlékeket idéző versed szeretettel olvastam.Költői képeid kifejezők. Puszillak. Éva
szomorufuz - január 14 2017 13:46:13
Drága Sárika!
Köszönöm olvasásodat. Nálunk óriási a hó, és én is csak vacogok, igaz, a munkákat akkor is meg kell csinálni. Vigyázz magadra - szeretettel ölellek- Szfűz
szomorufuz - január 14 2017 13:47:18
Évike Drága!
Köszönöm, hogy olvastál. Szeretettel láttalak. Ölellek - Szfűz
