|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,229
|
|
Nyár végén a szívem, haldokló táj az őszben,
Télbe forduló átkozott gyötrelem, s nekem...
Nyár végén az életem, hervadó silány érzelem,
S végül az elmúlás hava alá temetem,
Nyár végén a titkaim mind szertefoszlanak,
Kimondatlan vágyaim néma imák maradnak,
Az idő mely végtelen, nem ér majd véget velem,
Ez az elmúlás csak a végzetem szomorú kezdete,
És itt az eső már mossa arcom, leáztatja a kínt,
Mellyel gyámoltalan szívem harcolni már nem bírt,
Feledném de nem lehet, hogy mennyit szenvedtem,
Ezt tett emberré ettől lettem ilyen, és nekem...
Nyár végén az életem katasztrófa virág,
Elpusztítja szirmait a télbe forduló világ,
Az ősz lassú halál, s nem marad csak gyökér,
Mely nyáron mindig szárba kél, s a végén elvetél,
De létezek még mindig, mert nagyon szerettél,
S hiába gyilkolt a fagyos tél, te újra eljöttél,
Átkaroltál mint védtelen, árva gyermekedet,
S gyönyörű tavasszal ruháztad fel lelkemet,
Nyár végén ha itt az ősz, a szívem mindig fél,
Elkeserít hogy megint csak, szó nélkül elmentél,
S rám talál a zord halál, a hófödte jeges tél,
De várni foglak, ébressz fel, ha végre megjöttél.
|
|
|
- április 15 2017 16:27:21
Gratulálok szép versedhez.
Szeretettel - Szomorúfűz |
- április 16 2017 08:16:29
Nagyon szép versed köszönöm, hogy olvashattam! Kellemes ünnepeket! Zsuzsa  |
- április 17 2017 18:15:58
Köszi nektek! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 28. szerda,
Simon napja van.
Holnap Nárcisz napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
