|
 Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,229
|
|
A pillanat vízió idején…
Magányban figyelem a létet, rajta álarc!
Ma már tudom, az egész élet elvadult harc,
Siker csak akkor jöhet, ha kifullad... kudarc.
Magányos pillanatok, melyben kútmélységű a végtelenség…
Magányos pillanatok, melyben csapdányi mély az elvtelenség…
Magányos pillanat mely, az elvtelenül hosszú végtelenség...
A magány pillanata, az maga a fojtón megdermesztő sötétség…
Ha, magány pillanata nehezedik rád... lassan dermesztő sötétség....
Ha a magány pillanata rád terül, az bágyadttá tevő sötétség...
Merengek én, ahogy a szürkés-fekete létemben ballagok,
Néha egy-egy pillanatra, de, eszembe jutnak a múlt-napok…
Este számadás van, mi az, mi kell, és mi az, mit elhagyhatok.
Lelkem nem viríthat csak mások boldogsága láttán,
Mert akkor képmutató lennék, esőben a vártán…
Akkor csak hajózhatnék a vágy, nem létező álmán…
Maga a létem pillanata, ami torkon ragadva szorít,
Maga a létem pillanata, ami amorf és így elvakít…
Maga a létem, mi pillanatonként a sarokba beszorít!
Magányom, egy jeges lejtő, ott biz' csak lefelé lehet csúszni,
Magányom, egy jeges lejtő, senki nem segít, felfelé húzni…
Magányom, jeges lejtő, emlékek felé, lefelé kell kúszni.
A magányomban mindig kéznél van, ellenséges haragos,
A magányomban, vagy ő, vagy más, dupla lábbal, de rám tapos…
A magányomban a pillanatot figyelni, nem ildomos…
Magányomban, egyedül, nincsen más senki, csak a rekedtes sóhajom,
Magányomban, remekül, egyedül haladok, megtalálom halálom…
Magányomban pillanat a halál, nem lesz már, oly' magányos hajnalom…
Egyedül, a magányban elbújva, várom én, a nem tudom mit…
Egyedül, a magányban, ha, lesz még reggel, várom a reggelit…
Egyedül, magányban, még majd meghallom, hogy a szél, nekem süvít…
Hmm… milyen a pillanat kozmoszában csak úgy eltűnni?
Hmm… milyen a kozmoszi pillanatban magányos lenni?
Hmm… milyen lesz, jövő pillanatnak még eleget tenni?
Hol érném utol, a száguldó pillanatom hamvait?
Hol tudnám én a nincsből felépíteni, a valamit?
Hol tudnék még, egy pillanatra is találni valakit?
Megborzongok, elosonok, ismeretlen pillanat elé…
Megborzongok, és lassan sunnyogok az új pillanat felé…
Megborzongok, mert amit látok, attól szemem hideg lelé…
Vecsés, 2016. május 23. – Kustra Ferenc
|
|
|
- július 28 2017 15:34:36
Kedves Feri, remek versben írtad meg a vizionált pillanatot és a magányt.
,,Megborzongok, elosonok, ismeretlen pillanat elé…
Megborzongok, és lassan sunnyogok az új pillanat felé…
Megborzongok, mert amit látok, attól szemem hideg lelé…''
,,Magányomban, egyedül, nincsen más senki, csak a rekedtes sóhajom,
Magányomban, remekül, egyedül haladok, megtalálom halálom…
Magányomban pillanat a halál, nem lesz már, oly' magányos hajnalom…''
Csak gratulálni tudok, elismeréssel, poétaszeretettel:
Margit |
- július 28 2017 16:53:10
Margitusin kedves, köszönöm, hogy voltál és, hogy olvastál. Örülök, hogy két kiemelnivalót is találtál.
Köszönöm az elismeréásedet és a "remek" mínősítést, valamint, hogy gratuláltál elismeréssel.
KíberFeri  |
- július 29 2017 07:21:50
Filozófikus gondolataidat szeretettel olvastam. Remekül határoztad meg a magány definícióját, szinte minden oldalról megközelítve. Igazán kitűnő munka.
Szeretettel gratulálok: Évi |
- július 30 2017 12:03:51
Évi kedves, örülök, hogy voltál nálam.
Köszönöm a kedves elismerésedet.
Külön köszönöm, hogy szeretettel gratuláltál is.
KíberFeri |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 25. vasárnap,
Blanka, Bianka napja van.
Holnap Dömötör napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
